Tekintse meg folyamatosan bővülő tartalmainkat menüpontjaink alatt. Jogszabályok, hasznos tudnivalók, valamint a szükséges elérhetőségek, dokumentumok, információk is fellelhetőek.

 

Tisztelt Ügyfelek/Partnereink!

 

Teljes körű kéményseprő-ipari szolgáltatás végzünk közületek részére. Azon ingatlanokban ahol gazdálkodó szervezet székhelye, telephelye vagy fióktelepe van bejegyezve, valamint egyéni vállalkozók részére. Amennyiben kapcsolatba szeretnének lépni velünk, elérhetőek vagyunk a kemenyseproipari@gmail.com e-mail címen és a 20/247-8877 vagy a 42/411-515 rögzítős telefonvonalon.

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 0620/247-8877
kemenyseproipari@gmail.com

Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés vármegye 0620/382-9284
hajdu.kemenysepro@gmail.com borsod.kemenysepro@gmail.com

Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest vármegye és Budapest 20/276-6939
szolnok.kemenysepro@gmail.com heves.kemenysepro@gmail.com

Azon ingatlanokba, ahol nincs székhely, telephely, vagy fióktelep bejelentve, vagy társasház, ott a BM OKF GEK Kéményseprő-ipari szerv az illetékes. Őket a 18-18-as telefonszámon lehet elérni. 

Tisztelettel:

Vezetőség

Cégünkről

A Kéményseprőipari Kft. a jogszabályi változások következtében már csak a közületek részére végez munkát.
Társaságunk 1992. január 1-je óta látja el a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásokat. Ekkor még a lakosság is beletartozott a szolgáltatást igénybevevők körébe. A szolgáltatás megkezdésekor VIVA Bt. néven alakult meg jogelőd társaságunk, amely Magyarországon a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében tevékenykedő másik két vállalkozással együtt az első volt, mint magántulajdonú szolgáltató. Első szerződéseinket még a Megyei Önkormányzat Közgyűlésével kötöttük meg. A Bt. főbb célkitűzése a minőségi munka megteremtése a megfelelő eszközök, szerszámok teljes körű biztosítása, a dolgozók szakmai színvonalának emelése volt.
2002. január 1-jétől átalakulás révén létrejött a Kéményseprőipari Kft., mely mind szakmai, mind tárgyi feltételek meglétét a VIVA Bt. eszközéből és dolgozóiból teremtette meg. A Kft. a fejlesztések és a szakképzések (szakmunkás képzés, mester képzés) terén megelőzte a jogszabályi elvárásokat, mivel már a változó szabályozások előtt rendelkezésre állt az elvárt szakmunkás- és mesterállomány. Ügyvezetőnk Magyarországon az elsők között volt, aki kéményseprő mester végzettséget kapott 1997-ben, később pedig az aktív közéleti és szakmai munkája alapján az aranykoszorús mester elismerést is megkapta.
Szakmai fejlődésünket és elkötelezettségünket mutatja, hogy 2004-től ISO minősítéssel rendelkezünk, melynek meglétét minden évben folyamatosan felülvizsgálja a minősítő szervezet. Minősítésünk a mai napig érvényben van. Cégünk kiemelkedő munkáját mutatja, hogy 2013. évben az év kézműves vállalkozása díjat is elnyertük.
Ellátási területünk először Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 1/3 részére terjedt ki. 2016. január 1-től munkát már a vármegye 2/3-án végeztünk szerződésünk szerint. 2016. július 1-jétől már csak a közületek részére végzünk munkát. Kezdetben ez Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyére és Hajdú-Bihar vármegyére terjedt ki. A meglévő magas szakmai végzettségű állomány lehetőséget nyújtott arra, hogy tovább bővítsük ellátási területünket, így jelenleg már 10 vármegyében van jogosultságunk a kéményseprő-ipari szolgáltatás végzésére.
Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Somogy, Veszprém vármegyék teljes területére, míg Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Bács-Kiskun vármegyék többségére vonatkozik a megbízásunk.
Cégünk szakmai fejlődése érdekében több kollégánk is kéményseprő szakmunkás képzésben vesz részt. Jelenleg 15 kéményseprőmesterrel és 26 kéményseprő szakmunkással tudunk kiemelt munkát végezni.

Miért veszélyes a helyiségben maradó “füst”?

E kérdés megválaszolásához is maradjunk a gáztüzelésnél, ugyanis a szilárd tüzelés füstgázának visszaáramlása egyszerűen és azonnal felfedezhető átláthatatlansága és csípős szaga következtében. A földgáz viszont – mint jól tudjuk – zömében metán (CH4), ami szén-dioxiddá és vízgőzzé ég el. A gáz égésterméke tehát színtelen szagtalan, legalábbis az emberek többsége számára. A nagy veszélyt azután nem is a CO2 jelenti, hanem a szén-dioxid tartalmú égési levegő miatt keletkező szén-monoxid, ami szintén színtelen szagtalan, viszont nagyon erős vérméreg. Az emberek többsége sajnos nem tesz különbséget CO és a CO2 között, pedig a borászok pontosan tudják, hogy a szén-dioxid nehezebb a levegőnél, ezért kell a térdünknél tartott, égő gyertyával lemenni a pincébe. A szén-monoxid viszont könnyebb, mint a levegő, ráadásul éghető gáz, ezért jelenlétét ne égő gyertyával akarjuk kimutatni.
Honnan ismerhető fel a veszélyhelyzet?

Magyarországon sajnálatosan nagyon sok a rossz kémény, mivel évtizedeken át (az úgynevezett IKV időkben) nemigen foglalkoztak a karbantartással, felújítással. A helyzetet pedig tovább rontotta a korszerű gáztüzelés robbanásszerű elterjedése. A gáz égéstermékének lényegesen alacsonyabb kilépő hőmérséklete és magasabb vízgőztartalma okozta a kémények intenzív állagromlását. A savas kondenzátum kioldja a téglakémény fugáiból a kötőanyagot, ezáltal a téglák bedőlhetnek, megnehezítve, megakadályozva az égéstermék távozását.
Legyünk tehát óvatosak, ha családtagjainkat gyakran rejtélyes fejfájások gyötrik. Hívjunk kéményseprőt, vagy ellenőrizzük az áramlásbiztosítónál egy vékony papírdarabbal, égő gyertyával az áramlás irányát, és ha ez nem a kémény felé mutat, hívjunk szakembert. Az égéstermék visszaáramlása kimutatható az áramlásbiztosító rácsához tett tükörrel is, ugyanis a tükör felületén kondenzálódik az égéstermék vízgőztartalma, amitől bepárásodik az. Tudni kell, hogy nyáron – a kisebb hőmérsékletkülönbség miatt – kisebb a huzat, tehát ez a veszélyesebb állapot, azonban mivel általában nyitva vannak az ablakok, ezért kevesebb a baleset. Az ellenőrzéseket ilyenkor is célszerű elvégezni, mert a nyár, a kora ősz a felújítás, a karbantartás ideális ideje is.
Itt kell szólni a tüzelőberendezések megfelelő állapotban tartásának felelősségéről is. Sajnos kevesen tudják, hogy ez a gázkészülékek üzemeltetőinek feladata. Ma már egyre többen akkor is elviszik az autójukat szervizbe, ha amúgy semmi baja sincs, azonban hosszabb útra készülnek. Javaslatom szerint tekintsük a fűtési szezont egy ilyen “hosszabb útnak” gázkészülékünk szempontjából.
Napjainkban a kandallók reneszánszának lehetünk tanúi, azonban sokan megfeledkeznek arról, hogy a kandalló is tüzelőberendezés, azaz csak akkor működhet hibátlanul és biztonságosan, ha az égési levegő ellátását megoldottuk. Az újabban alkalmazott zárt kandallók esetében valamivel egyszerűbb a helyzet, míg a nyitott kandallók rendkívül érzékenyek az égési levegő ellátására és a szükséges kéménykeresztmetszet meglétére is. Ezért azután utólag legtöbbször már csak “üvegajtón” át élvezhetjük a pattogó tűz látványát. Bár szakember bevonása ilyen esetben is sokat segíthet, mivel a piacon már kapható olyan, a kémény tetején elhelyezhető ventilátor, mely a kisebb keresztmetszeten át is biztonságosan oldja meg az égéstermék szabadba vezetését. Még ilyen, mesterséges égéstermék-elvezetés esetén sem használhatók azonban a fokozott légzárású ajtók és ablakok. Az se tévesszen meg senkit, ha a nappali légtere “igen nagy”, ez ugyanis legfeljebb a visszaáramlás bekövetkeztének időpontját késlelteti.

Új épület tervezésekor ajánlatos átgondolni, szól-e valami a zárt égésterű készülékek alkalmazása ellen, hiszen ezzel az egyszerű döntéssel több más probléma is megoldhatóvá válik. Az energiatakarékosság szempontjából például célszerű a fokozott légzárású nyílászárók használata, ami nyílt égésterű gázkészülék esetén tiltott. Ugyanígy tiltott ez utóbbi esetben az elszívó ventilátorok és ezek között is elsősorban a konyhai elszívóernyő használata, ugyanis az égési levegő-ellátás megoldatlansága esetén megfordulhat a kéményben az áramlás iránya. Ilyenkor tehát a konyhai elszívóernyő juttatná a szabadba az égésterméket, de előtte a teljes mennyiséget átszívná a lakótéren.

Meglévő épületekben ma már csak akkor kap valaki állami támogatást a nyílászárók cseréjére, ha szakértővel igazoltatja, hogy a gázkészülékek égési levegő-ellátásának megoldása biztonságos. Az ábrán látható légbevezetők számának és elhelyezésének meghatározása épületgépész tervezői feladat, hiszen egy jószándékú laikus még azt sem tudja, hogy a gázkészülék milyen légmennyiséget igényel, a légbevezetők karakterisztikájáról már nem is szólva. Nyílt égésterű tüzelőberendezésekhez pedig olyan levegő bevezetőkre van szükség, melyekben egy távtartó gyűrű megakadályozza a teljes lezárást, tehát ezeket a készülékeket a minimálisan átbocsátott térfogatáram alapján kell kiválasztani.

Jó megoldást jelenthet az olyan szellőző-berendezés betervezése, amely a friss levegő bejutását is gépi módon valósítja meg, tehát nem okoz depressziót az épületben . Ilyen berendezés alkalmazására zárt égésterű gázkazán esetén is szükség lehet, igaz elsősorban a penészesedés megakadályozása, másodsorban pedig a kellemes komfort érdekében.

Felkészülés a fűtési szezonra!

Cégünk tapasztalatai alapján, a lakosság zöme csak a fűtés kezdetekkor ellenőrizteti készülékét, és hozzátartozó kéményrendszerét. Amennyiben még a fűtési szezon megkezdése előtt kivizsgáltatja fűtési rendszerét, cégünk is hamarabb tudja elvégezni a munkát és önök is megbizonyosodhatnak a rendszer állapotáról!

Bármilyen rendellenességet, füstgáz visszaáramlást, huzat hiányt tapasztal, úgy kérje szakembereink helyszíni vizsgálatát. Továbbra is felhívjuk figyelmüket, hogy vegyes tüzelés esetén, csak száraz fát használjanak a fűtésre illetve igyekezzenek minél magasabb fűtőértékű szenet beszerezni, melynek használata esetén elkerülhető a kátrány képződés, illetve korom-dugó kialakulása.

Szellőztessünk naponta, ugyanis kazánunknak is szüksége van a friss levegőre, ugyan úgy mint az embereknek. A szellőző nyílások eldugítása télen gyakori jelenség, ezzel azonban jelentősen megnövekszik a szén-monoxid mérgezés esélye!

Környezetvédelmi szempontokon túl, a fűtőkészülék és a kémény károsodása is elkerülhető, ha semmilyen műanyagot, gumit és festékes fát nem tüzelnek el!